FONTOS!

Hali!

Bocsi, hogy így eltűntem, de sok tantárgyból írtunk TZ-t... :(

Kaptam két díjat is, de azt hiszem fölösleges kirakni, ugyanis eléggé elment a kedvem ettől a történettől..... :(

Azért hagyom abba törit, mert úgyis mindenki tudja, hogy mi történt és fölösleges idő pazarlás leírnom :( Hamarosan új, saját töribe kezdek, úgyhogy nem tűnök el teljesen :)

Mégegyszer bocsi azoknak akik követték a blogot!

3. Fejezet - A Költözés

Hali!
Próbáltam hosszabat írni, mint az eddigiek :)

3. Fejezet - A Költözés 

A beszélgetés után felszökkentem a lépcsőn, vagyis jobban mondva vánszorogtam. Beléptem a szobámba, s nekiláttam összepakolni a költözéshez, ám nem volt nehéz dolgom. Rengeteg idő maradt még a napból,tehát úgy döntöttem, hogy a kertben olvasással múlatom az időt. Mikor kiléptem az ajtón ismerős illat csapta meg az orromat. A virágok édeskés, émelyítő illata. Leültem egy terebélyes fa árnyékába és elkezdtem olvasni, ám nem igazán tudtam figyelni a könyvre. A körülöttem lévő világot fürkésztem, hallottam a madarak csicsergését, a szomszédok beszélgetését, a szél halk fuvallatát... Mikor föleszméltem a nap lenyugvó fénye vörösesre festett mindent. Még egy nagyot szippantott a levegőből, s szívembe zártam ezt a helyet. Örökre.


Másnap reggel, kissé feldúltam ébredtem, egész éjszaka forgolódtam az ágyban és azon gondolkoztam, hogy vajon hova költözünk. Reggeli közben magam elé bámulva ettem a kenyeret, már nem tartottam túl jó ötletnek, hogy az egyik napról a másikra elköltözzünk, de bíztam a szüleim döntésében.
-….nos akkor miután megérkeztünk, ellátogatunk az Evenson családhoz.....-mondta apám.
- Kik azok az Evenson-ék? - kérdeztem közbe.
- Nem mondtam már ezerszer, hogy ne szólj közbe a beszélgetéseimbe?- mordult rám.
- De igen. - hajtottam le bűnbánóan a fejem.
A társalgás további részébe inkább nem szóltam bele, ezért kibámultam az ablakon, s vágyódtam ki a természetbe. Pár perccel később nagyot dudáltak a kertünkből, mire felkaptam a fejem.
-Ez meg mi? - kérdeztem.
- Az Evenson család sofőrje – mondta büszkén apa. - Ők állják a költözést.
- Tessék!? - kiáltottunk fel egyszerre az anyámmal, valószínűleg erről a részletről ő sem tudott. Aztán az ő arca döbbentből vidámra váltott.
- Vagyis ez nekünk egy fityingbe sem kerül? - kérdezte.
- Nem. - felelte az apám.
- Mit kérnek cserébe? - kérdeztem gyanakvóan.
-Ó, semmit –felelte titokzatosan, majd fura mosoly jelent meg az arcán.
Nem volt időm kiszedni belőle az igazságot, mert a sofőr toppant be a nappalinka és felkapta a csomagjainkat, majd indult kifelé, hogy be rakja őket az autóba. Kiléptem az ajtón, s még egyszer körbenéztem, hogy ezt a gyönyörű képet véssem az emlékezetembe, majd elindultam az autó felé,aztán kinyitottam az ajtaját és behuppantam az ülésre. Kíváncsian néztem körbe, s megállapítottam, hogy a legújabb modell, vagyis Evensonék piszkosul gazdagok.Végül az ablakra tévedt a tekintetem. Lassan végignéztem az utcán, ahol laktunk, de egy épületnél megálltam. "KÓRHÁZ" hirdette egy hatalmas tábla az oldalán.Eszembe jutott, hogy mi történt tegnap. Az angyali arca,a jószívűsége, a kedvessége...Nagyot sóhajtottam erre gondolatra. Bárcsak mégegyszer láthatnám! Gondolatmenetemet az szakította félbe, hogy a motor nagyot brümmögött, és elindultunk. A faluk, a rétek, a puszták, süvítettek el melltettük, több órán át mehettünk amikor egyszercsak a motor leállt. Körbenéztem...


Komikat :)


♥Esme♥ 


 

Első Díjam! :)

Nagyon köszi Alice656-nak! :)
Nem hittem volna, hogy ilyen korán díjat kapok :)

Akiknek tovább adom:

Nica - Volterrai Szerelem

Andi - A halott fiú

Caroline - Egy új élet, amit nem én akartam

roberta - A Föld szíve (A bárány felcserepedése)

Rólam:

- Imádom az idézeteket :)

- Szeretek festeni és olvasni 

- Van egy macskám ♥

- Kedvenc könyv sorozatom a Twilight-Saga és a Szent Johanna Gimi

2. Fejezet - A Hír

Hali!

Bocsi, hogy ilyen későn jött az új feji, de tanulnom is kellett. (Kicsit rövid lett)

2. Fejezet - A Hír

(Esme szemszöge)

Hazaérve édesanyám fogadott a kapuban.

-Veled meg mi a csuda történt?
-Hát leestem fáról...- sütöttem le a szemem és vártam a leszidást.
-Inkább meg sem kérdezem, hogy miért másztál fára- sóhajtozott, majd betessékelt a házba.
-Felelősség teljes nőt szeretnék nevelni belőle erre bállít egy begipszelt lábbal-morgott anyám magába. Pár perccel később apám rontott be házba.
- Üdv. - köszönt- Remek híreim vannak!
Ügyet sem vetett a lábamra, de ezen már meg sem lepődtem, de a remek hírekre megállt bennem az ütő. Mármint amit úgy nevez hogy „remek hír” az borzasztó.Legalábbis az én számomra biztosan.
- Elköltözünk. Nyugatabbra.- jelentette be.
- Tényleg? - ez nem is hangzott rosszul, de biztos hogy elhalgatta a rossz részét.
-Igen, és van itt még valami...-kezdte.
Tudtam.Nála mindig van „és”, ami nekem nem jelent valami jót.
- Nost a városban, ahova költözünk van egy igen gazdag család. Szeretném ha jó kapcsolatot ápolnánk velük, ám ehhez neked segítened kell.- mondta szigorúan apám, majd a gipszemre tévedt a tekintete.-Például ne gyere haza ilyenekkel!
- Rendben. - sóhajtottam. Biztos van valami abban a családban, hogy ilyen rendkívüliek. Majd én kiderítem...
Légyszi komikat!  ♥puszi♥   Esme

1. Fejezet - A Találkozás

Hali!

Itt az 1. fejezet! :)

(Bocsi, hogy rövid lett)

  

1. Fejezet - A Találkozás

(Carlisle szemszöge)

- Esme Anne Platt? - kérdeztem a váróteremben ülő barátságos arcú lánytól, kinek karamell színű haja lágyan omlott le vállára, s mikor belenéztem méz színű szemébe csupán félénkséget láttam benne.
- Igen. - felelte lágy hangon.
- Dr. Carlisle Cullen vagyok – mutatkoztam be, mire bólintott.
- Kérlek fáradj utánam.- mondtam, majd elvezettem a rendelőmbe, ahol nekifogtam ellátni a törött lábát.
- Hogyan törted el a lábad? -kezdtem a beszélgetést.
- Esme? - kérdeztem, mert nem válaszolt a kérdésemre, olyan volt mintha csak a teste lenne itt, de lelke, mintha a gondolataiban járkált volna.
- Tessék?- kérdezte. Úgy vettem észre minta gondolatainak sűrűjéből ébresztettem volna fel.- Öööö.. Leestem a fáról.
Miután kimondta ezt a mondatot elpirult, és én néztem ahogy ez a tündéri lény utána szégyenében elmosolyodik. Arra gondoltam, hogy meg kell érintenem az orcáját, de tudtam, hűvös érintésemtől megijedne.

Miután végeztem a gipzeléssel és indulni készült, s mikor kilépett az ajtón úgy éreztem mintha a szívem , mely nem is dobogott, csupán egy kietlen pusztaság lenne, de tudtam hogy el kell felejtenem.Egy emberrel nem szabad kapcsolatot teremtenem, mert biztos, hogy pár év után meg kellene szakítanom, így hát csak fojtattam többi beteg ápolását, s közben arra a tündéri arcra gondolva végeztem a munkám...

(Esme szemszöge)

A váróteremben rettenetes bűz terjengett, de nem tudtam menekülni, mert törött lábbal alighanem orra esnék, így hát vártam míg az orvosra. Egyszercsak megpillantottam, egy fehér köpenybe öltözött, angyal arcú, búzaszőke férfit, akiről azt gondoltam, hogy kizárt, hogy orvos, ám ekkor odajött hozzám,

-Esme Anne Platt – kérdezte bársonyos hangján.

- Igen- feleltem nyugodt hangon és reméltem, hogy nem hallja gyorsító szívverésemet.

- Dr. Carlisle Cullen vagyok – mutatkozott be, mire csak bólintottam, mert nem akartam, hogy idegesen feleljek.- Kérlek fáradj utánam.

Elvezetetett a rendelőjébe, ahova nagy nehezen besántikáltam.Elkezdte bekötözni a lábamat, de nem nagyon figyeltem, csak gondolkodtam, hisz még életemben nem láttam ehhez az orvoshoz foghatót, olyan magával ragadó személyiség, angyali kinézet... Egy percre még az is megfordult a fejemben, hogy angyal, de inkább elvetettem az ötletet, mert tiszta bolondság lenne ezt hinni.

- Esme? - egy selymes hang ébresztett fel a gondolkodásomból.

- Tessék? - próbáltam vissza emlékezni a kérdésére, aztán beugrott, megkérdezte, hogyan törtem el a lábam.- Öööö... Leestem a fáról.

Ezt mondtam, majd elpirultam. Ezt a szégyent, így lejáratni magadat valaki előtt!

Dr. Cullen gyorsan végzett a lábammal, ezért indulni készültem, de mikor kiléptem a rendelőből szomorúság lepte el szívem, de tudtam, hogy erre az angyali arcra mindig emlékezni fogok...

Történet

Hali!
Nem sokára jön az első feji, de előbb nem lenne rossz tudnátok miről van szó. :)
A történet arról szól, hogy hogyan ismerkednek meg a Twilight-Sagában szereplő szerelmes párok, szóval először Carlisle és Esme utána Rosalie  és Emmett aztán Alice és Jasper. (Edwardot és Bellát nem írom le mert fölösleges lenne. :)
Majd jön az 1. feji! :)

♥Puszi ♥

Esme